Subject: "az utolsó vérig" vs könyvek |
Author:
Laslow
|
[
Next Thread |
Previous Thread |
Next Message |
Previous Message
]
Date Posted: 17:41:15 10/28/99 Thu
Hát hello újra!
Mégiscsak itt vagyok ma, bár már éjjel 2:13 van és ideje lenne alukálni.
A gyerekek...
Minden megváltozott az utolsó 10 évben!
Bár lehet, nincs igazam, mert előtte még én is nagyon fiatal voltam, de:
A mai gyerekek TV-t néznek, számítógépeznek, ezekből magukba szívják az agresszivitást, a nem reális életszemléletet. Hová tűntek a régi igazi mesék? Miért van az, hogy ezek egyszerűen el sem jutnak a mai gyerekekhez? Én a múlthéten megnéztem a Lúdas Matyit és nagyon tetszett! És sokat nevettem is rajta! De kíváncsi vagyok, hogy a nálam fiatalabbak hajlandóak lesznek-e 19 éves fejjel egy ilyet megnézni? Vagy pláne elolvasni? Mert szerintem nem. Ők már nem ebben a birodalomban élnek, ők már az amerikai filmeken nőnek fel és érzéketlenné válnak az ilyen dolgokkal szemben. Valamelyik nap a Vukkot akarom megnézni. Mert eszembe jutott, hogy én ezt anno, sok évvel ezelőtt olvastam és hogy tetszett, hogy szerettem. És így most meg fogom nézni. De mások nem fogják. Lényeg: nowdays a gyerekek nagyon hamar kinőnek ebből a korból, mikor a mese a fontos és túlságosan elidegenednek egymástól, a világtól. Elvesztik hitüket a mesékben, marad a fegyver, a bum-bum. Ez a menő. A világ a vége felé tart, ha ez a jövő nemzete. Mert igenis változnak az idők.
Egy történet még: 2 évvel ezelőtt gimibe jártam, végzős voltam. És a suli általános iskola is volt egyben és sétáltam a barátaimmal a folyosón és elmentünk egy alsós (kb negyedikes) osztály előtt és az oda járó gyerekek kb ilyeneket mondtak nekünk anélkül, hogy mi bármivel is irritáltuk volna őket: Tűnés innen, mer... Kapjátok be... stb
És mi csak néztünk. Nagyot fordult a világ. Kimozdult. (ld. Stephen King: A Setét torony c. sorozat) Mikor én voltam olyan idős, mint azok a gyerekek, az iskolában az 1 évvel idősebbekhez sem nagyon mertünk hozzászólni. Volt bennünk valami félsz. A mostaniakban nincs. Hála az új világnak.
És ilyenor én megijedek. Mi lesz így a világgal? Ha ezek a gyerekek felnőnek milyenné formálják az országunkat? Én úgy érzem, pár év múlva Budapestből is Los Angeles lesz és a vidéki sulikban pedig a gyerekek néha fegyvert ragadnak majd és mindenkire tüzet nyitnak aki az útjukba kerül. Ide vezet az út, melyen a világ halad.
Kell ez nekük? Változtatni kellene. Valamit, valahogy.
Néhányan azt mondták, túl sötéten látom a mai ifjúságot. Véleményemet a tapasztalataimra építettem, de persze én is találkozom olyan gyerekekkel, akik mások. Akik hisznek a mesékben, akik gondolnak testvéreikre is, mikor a csokit eszik...
Van remény.
Ennyi, erről.
Bocsi az értelmetlen és kusza gondolatmenetért, most több nem telik tőlem.
Laslow
[
Next Thread |
Previous Thread |
Next Message |
Previous Message
]
| |